A második világháború után a testvéri Európa gondolata megfogalmazódott a cserkészeten belül is. először ökumenikus, majd egyre inkább katolikus irányban.
1956 november elsején Cologneban Németországban találkozott kb. ötven francia és német vezető, katolikus, protestáns és ortodox. Találkozásuk adott életet az európai cserkészek szövetségének. Néhányan ezek közül a vezetők közül tagjai voltak a néhány évvel később megalakult Európa cserkészek mozgalomnak, amely Ausztriában alakult, de kiszálltak belőle, mert ez a mozgalom világos vallási karakter nélkül való volt és nem vette figyelembe a különböző nemzeti realitásokat.
1956 után megkezdődött az évenkénti rendszeres vezetőségi gyűlés. Az első gyűlésen 1956-ban megszületett az a dokumentum, amely megfogalmazza, hogy az európai cserkészek szövetsége nemzetközi cserkészszövetség, amely nemzeti szekciókból áll, és amelynek célja, hogy a Baden Powell cserkészpedagógiáját gyakorolja, az európaiság gondolatának és a keresztény alapok keretein belül, amelyek az egységes Európa gondolatát adják.
A következő évben megfogalmazódott a vallási irányelvek című dokumentum, amely az első pontot határozza meg: fixálja a vallási életet az egységekben. Eleinte megpróbálkoztak a ?nyitott csapatokkal? (vallási tekintetben) de hamar rá kellett döbbenni, hogy ezekben a csapatokban nem működött az egység, és a vallási nevelés nehézkesnek bizonyult, sőt ezekből a csapatokból viszonylag gyorsan szétszéledtek a fiatalok. Ugyanez a probléma jelentkezett az angol és holland kapcsolatok terén.
1962-ben Franciaországban Perig Géraud-Keraod és felesége Lizig belépnek a mozgalomba és ?lelket öntenek? belé: különleges lelkülettel és vitalitással ruházzák fel. Ők a francia szövetség vezetőtisztjei és az európai kapcsolatokért is felelősek. Az ő munkájuknak köszönhető a charta és a vallási irányelvek pontosítása, az egységes szimbólumok, és egyenruha, és a vezetőképző táborok beindulása.
A következő években folyamatosan csatlakozott a többi ország is, jelenleg 15 ország tagja és 55ezer tagot számlál.
Tagországok:
- Németország (két szövetséggel; egy katolikus és egy evangélikus)
- Ausztria
- Belgium
- Fehéroroszország
- Kanada (két szövetséggel; egy katolikus és egy evangélikus)
- Spanyolország
- Franciaország
- Magyarország
- Olaszország
- Litvánia
- Lettország
- Lengyelország
- Portugália
- Románia (két féllel; egy katolikus és egy ortodox)
- Oroszország
- Svájc
- Csehország
- Ukrajna
1989-ben látogatott hazánkba egy francia vezető (akinek a kelet európai országokkal való kapcsolatfelvétel a feladata) Laurent Wallut és megtörtént a kapcsolatfelvétel.
1991-ben tagok leszünk az UIGSEben.
1999-ben közhasznú egyesületté alakul a magyar szövetség. (továbbra is az UIGSE tagja)
Részt vettünk eddig 1994-ben az olaszországi és 2003-ban a lengyelországi Eurojamen. több zarándoklaton is voltunk Lengyelországban, Franciaországban. Az 1994e-s jamboree óta az olasz szövetség pártfogol bennünket, ők támogatnak mind a pedagógia elsajátításában mind közös táborok, vezetőképzők, felszerelés és más szükséges dolgok terén. nagyon jó kapcsolatunk van a francia, a lengyel szövetséggel is. nagyon gyakran jönnek hozzánk táborozni külföldi csapatok.
A tagországok között állandó a kapcsolattartás: minden évben szerveznek külön regionális (nem terület szerinti, hanem mindig változó összeállítású) gyűléseket a vezetőknek és a nyáron tartott nagy vezetőségi gyűlést.
A szövetségen belül törekednek az egységre (egyenruha, pedagógia, hit stb.) a testvéri Európai kialakítása nagy hangsúlyt kap tehát a saját értékek megőrzése mellett.
